
Most, mikor ezeket a sorokat írom, szakad az eső odakint. Eszembe jutnak a Magas-Tátrában gyűjtött emlékeim, ahol bizony igen gyakran volt részünk esőben. Az egyik leghosszabb ott tartózkodásunk éppen tavaszra esett, mondhatni, inkább az volt a furcsa, ha egy nap nem esett az eső. Nem is tudom biztosan, volt-e egyáltalán olyan nap? De mindegy is, mert a gyakori esőzés semmit sem vont le a Tátra szépségéből, vadságából, vonzerejéből. Bármikor, újra és újra, szívesen látogatok ide. Tovább »